26.10.2009
Talán azt is mondhatnám, anyósom haldoklik... De nem tudok úgy gondolni rá, hogy az anyósom. Egy picike, öreg néni, aki még küzd az életért, ott van a határon, keze már nem kapaszkodik senkibe, tekintete valahová a távolba néz, s... mégis közben kitisztul a szeme, rám néz, megtelik a szeme könnyel, talán a férjét, vagy a fiát látja a mellé kuporodó férfialakban...? Könnyes lett a szeme, bár lehet csak én láttam úgy, a könnybe lábadt szememmel, hiába, nem anyósom volt, hanem Mira mama - egy kedves, kis összetöpörödött, szeretni való öreg néni..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Boldog karácsonyt!
Megjegyzés küldése