Elhagyottan...

Nagyon sok nő tetszett. Sok nőt szerettem is... De igazán csak négy nő volt, aki közel állt hozzám, s közülük is csak kettő szeretett úgy igazán...feltétel nélkül, teljes szívéből...
Először a feleségem hagyott el, meghalt.
S most anyám is átlépte a visszatérés nélküli küszöböt...

Ünnepek..?

Egy barát - nőmmel viccelődtem reggel a NET-en : Indulok vásárolni. Neked szükséged van valamire ? Írj egy listát... Nevettem... s azután.... - persze, a régebbi ünnepnapok, amikor tényleg kimentem vásárolni, listával, amivel a párom megbízott, s esetleg valami apró meglepetést is vettem neki legtöbbször, hogy legalább ennyivel próbáljam megköszönni...S azután, ha tudtam segítettem az ünnepi készülődésben... Igen, valamikor... olyan régen volt - talán igaz sem volt....de igen, dehogynem... De a kedves barátnőm kitolt velem : Felírta a listára : 1 db munkahely; 1 db lelki egyensúly. Ennyi. Ennyi erővel felírhatta volna : 1 db boldogság. Boldogság...."Seregnyi apró és hatalmas dolog, tény, folyamat, állapot, amit hülye gyűjtőnéven Boldogságnak hívunk...." Kimentem vásárolni... De boldogságot... nem kaptam. Ha valaki tudja hol kapható, szóljon nekem is...

Ember.....

Igen, - EMBER - vagyok. De ha körülnézek, akkor már nem vagyok teljes szívemből büszke erre...

Tolerancia?...

Két nő megy előttem az utcán. Látszik nem ide valósiak. Egymás kezét fogva sétálnak, nézelődnek, jókedvűek... Nem anyja-leánya, nincs is akkora korkülönbség közöttük, lehet barátnők, vagy nővérek, de mintha többet lehetne kiérezni abból, ahogy fogják egymás kezét s néha egymásra pillantanak... Kicsit örülök neki. Talán ha idegen helyen is, de vállalják másságukat...
Mert Csíkszeredában is biztosan vannak melegek és leszbikusak, de ha ilyet tennének...felháborodna a város...Tudom egy honlapon történő szavazás egyáltalán nem tükrözi a teljes társadalom hozzáállását egy kérdéshez (feltételezhetően ez a középkorosztály véleménye) viszont ez az eredmény ha meg is döbbentett, ám megerősíttette azt amit sejtettem: Székelyföldön elszántan szidják az anti-toleráns többségieket, de minimális a toleranciájuk - a mássággal szemben. S akkor még nem említettem a cigány-kérdést...
Talán a fiatalabb korosztály már változni fog...

Egy baráttól...

"...tudom, hogy hiába a "millió" jó kívánság, ha az az egy hiányzik, amelyet már soha többé nem fogsz hallani... de, annak is kell örüljünk, hogy sokan gondolnak ránk.